Komposztláda és talajtakarás folytatása

Sajnos az elmúlt három hét során nem tudtam hozzátenni a naplóhoz, volt ebben utazás is, illetve a múlt héten haladtam ugyan a kertben, de nem volt időm megírni.

Az első dolog, amit az egy hetes távollétem után hazatérve tapasztaltam, az az, hogy ez a kartonos fedés nem nagyon fog működni. Hiába használtam a lehető legnagyobb darabokat, a szél, illetve a mi kis házi ökológiai rendszerünk vadállatai megtették a hatásukat (főként a cicákra gyanakszom, ők ugyanis a jelenlétemben is előszeretettel játszanak a lefektetett lapokkal). A papírok szerte széjjel szóródtak, és visszarendeztem ugyan őket, de még így is, hogy szinte minden nap rá tudok nézni, folyamatos újrarendezést igényelnek. Körbekeríteni nem nagyon akarom, mert azért biztos a szél is közrejátszik, nem tudom mennyi értelme lenne. Ha csak egy napra is fény éri a tarackot, már romlik az esély a kiírtásukra. Mindenesetre kapóra jött egy betonozás után nálunk hagyott teherautó ponyva, úgyhogy kísérletbe kezdtem. A terület felét hagytam kartonnal borítva, továbbra is harcolva az elemekkel és az ökoszisztéma játékos egyedeivel. A másik felére pedig leterítettem a ponyvát, ez tökéletes, és stabil fedést biztosít a talajnak, a 3-1 hetes fedés-kitakarás ciklust is valószínűleg kisebb macerával lehet majd kivitelezni, viszont a végén nem komposztálódik be a talajba (gondolom). Kíváncsi vagyok, hogy a gazölés szempontjából melyik megoldás bizonyul hatékonyabbnak.

A komposztot tovább raktam, hát, hiába csak 1 köbméter, azért kemény meló ezt is összeszedni és megrakni. Alulra folytattam a már 1-2 éve a kert végében korhadó faágak beszecskázását (aprítógép hiányában mélabús metszőollózással), ezek között volt már félig komposztálódott anyag is, nagyon jó lesz alulra. Találtam még szintén régóta a kert végében enyésző szalmát, ez ment a faágakra. Utána „beoltottam” kis komposztált marhatrágyával, ami még az ültetésekből megmaradt, majd jött a zöld anyag. Szerencsére nagy kiterjedésű „csalánföldem” van a telken, ami kitűnő a nitrogéndús anyag halmozásához, illetve más zsenge gaz anyaggal dúsítottam a halom tetejét. Itt is némi komposztált marhatrágyát nyomattam a zöld réteg felénél a halomhoz, miközben két észrevételem is támadt:

  1. Mielőtt csalánszedésbe kezdesz, mindenképpen ellenőrizd, hogy nem lukas-e a munkáskesztyűd
  2. Sokkal több kedve lesz az embernek a gazoláshoz, ha abban a tudatban végzi, hogy a kigazolt anyag hasznosul

 

Ennyit sikerült összehoznom az elmúlt 2 hétben.

Ja, illetve a madáretetőt, ami eddig a házunk utcafronti oldalán volt egy fenyőfán, hátravittem egy ringlófára, a majdani kert közelébe. Szokjanak oda a madarak. Itt ismét a cicák vadászösztöne okoz csak némi aggodalmat...

A bejegyzés trackback címe:

https://gaian.blog.hu/api/trackback/id/tr10012112373

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

gaian food

Étrend a bolygó védelmében

Annyi minden van, amivel ártunk a bolygónak. Az utóbbi időben egyre többet beszélnek arról, hogy a világ élelmezése (mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt) az egyik legkomolyabb okozója a Föld ökológiai hanyatlásának. Úgy döntöttem, hogy megvizsgálom, egyszerű állampolgárként én mit tudok tenni azért, hogy az, amit megeszek, a lehető legkevesebb szenvedést okozza a minket körülvevő, és éltető rendszernek. Tapasztalataimat pedig ezen a blogon igyekszem megosztani.
Bővebb bevezető itt olvasható.


email: gaianfood@outlook.com

Kövess minket itt is!

© 2018 | A blog írott tartalma - beleértve a 'Gaian Food' és 'Gaian-index' kifejezéseket - a szerzők szellemi tulajdonát képezi, annak részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag a tulajdonosok engedélyével lehetséges.

süti beállítások módosítása