Egy a harmincas éveit és az üzleti élet mókuskerekét taposó átlagember vagyok. Mivel fontos nekem a családom, a barátaim és az engem gyermekkorom óta körülvevő környezet, a napi munkavégzésem helyétől, Budapesttől viszonylag távol, 50 km-re élek. Ami kárpótolja a napi 100 km-es ingázás gyötrelmét, az az, hogy egy kedves, alig 700 fős kis faluban élek, ahol a természet, az erdős dombok-hegyek karnyújtásnyira vannak. Ha kinézek az ablakomon, vagy kiülök a teraszra, a falut körülvevő, zöld bársonyba öltözött dombok koszorúját látom. Ez is nagyon fontos nekem.
Világ életemben imádtam a természetet. Kisgyerek korom óta rendszeresen járom az erdőt-mezőt, próbálom megérteni az ott zajló folyamatokat, és nagyon szeretném, ha ez a csodálatos rendszer örökké megmaradna. Másik gyermekkorom óta meglévő szenvedélyem, az őslénytan, kövületgyűjtés szintén a természethez való közeledést szolgálta, hiszen amellett, hogy a gyűjtőutak többségében a természetet járja az ember, a kövületek kapcsán megismerkedik egy másik élőhely, a tengerek világával. Ezen kívül az élet történetének megismerésével feltárulnak olyan összefüggések és kapcsolatok a természet világában, amikkel ilyen ismeretek nélkül lehet, hogy sosem találkoztam volna. Ezek voltak a pici szikrák. Később ehhez társult további olvasottságom ökológiáról, őskörnyezettanról, genetikáról, földtanról, botanikáról és zoológiáról, biodiverzitásról és kihalásokról, evolúcióról, és még sorolhatnám. Szóval mindenről, ami természet. Szép lassan megértettem, hogy mi vesz minket körbe, miből alakult ki, és micsoda hatalmas értéke van. És azt is, hogy mi és hogyan veszélyezteti mindezt.
Az elmúlt néhány évben elkezdett érdekelni a háztáji kertészkedés, amin keresztül a magam természettudományos szemüvegén át nézve a dolgokat, egyenes út vezetett a permakultúrához és ökológiai kertészkedéshez. Jelenleg ez a hobbi foglalkoztat leginkább.
Motiváció
Minden ezzel a fényképpel kezdődött:
A mezőgazdasági céllal végzett erdőírtások egy áldozata.
Tűzhalált halt orángután Indonéziában. (Többek között) a tejcsoki ára.
Nem szeretném részletesen taglalni az esőerdők soha nem látott mértékű pusztítását, és a mögötte megbúvó okokat, sok cikk jelent már meg a pálmaolaj népszerűségéről, az élelmiszeripari giga-vállalatok profit-éhségéről, és arról, hogy 2015-ben csak Indonéziában két és fél millió hektár őserdő felégetésével nyertek területet a haszonnövények termesztéséhez (én például ezzel a kiváló cikkel találkoztam először).
A lényeg, hogy csak ültem ott, ez előtt a fénykép előtt, és bámultam magam elé. Nem akartam elhinni, hogy ez így működik. Persze nyílván nem akkor értesültem először arról, hogy milyen csúnya dogok vannak a világon, de akkor tudatosult bennem, hogy az egyre növekedő népesség élelmezését a jelenlegi rendszer és technológia milyen szörnyű áron tudja csak megoldani. Tovább olvastam, még több cikket erdőírtásokról, monokultúráról, méhpusztulásról, szemétszigetekről, kiszáradó tavakról és folyókról. Meg arról, hogy nem csak arról van szó, hogy üljünk biciklire az autó helyett.
És akkor eldöntöttem, hogy megpróbálok változtatni az életmódomon. Kíváncsi vagyok arra, hogy én az átlagember, innen Közép-Magyarországról mit tud tenni azért, hogy ne zabáljuk fel a bolygót. És mint annyian, akiknél a motiváció egy formáját jelenti, ha a gondolataikat, tapasztalataikat „papírra vethetik”, én is ezt teszem ezzel a bloggal. A Gaian Food remélhetőleg majd segítségemre lesz gondolataim rendszerezésében, és ha mások is olvassák, és eseteg inspirálólag hat rájuk, az egy extra lesz nekem is.
Mi az a gaián étrend?
A görög mitológiából ismert elsődleges értelmezés szerint Gaia a Föld istennője, földanya. A másodlagos értelmezés szerint, amit James L. Lovelock alkotott meg, Gaia nem más, mint a Föld bolygón lévő élet maga, és az előlények egyedeiből valamint az azokra ható fizikai tényezőkből álló dinamikus rendszer, amelyben minden összefügg mindennel. A mi létünk is ettől a rendszertől függ, még ha mi magunk újabban úgy is gondoljuk, következmények nélkül tudunk istent játszani, és a törékeny rendszert figyelembe nem véve fennmaradásunkhoz pusztítással biztosítani az újabb és újabb erőforrásokat. Gaiától függünk, és ezért ennek a rendszernek a fennmaradása a legszentebb érdekünk, amit más cél minden elé kell helyeznünk. Csak ezt még nem tudjuk mindannyian.
Aki viszont megérti, annak hirtelen értelmét veszti minden klasszikus vallás vagy ideológia, mert rájön, hogy azok mondanivalója vagy eltörpül emellett, vagy egyenesen ellenkezik vele.
Tudtad, hogy melyik állatfaj büszkélkedhet a legnagyobb testű parazita címmel a Földön? A Homo Sapiens. A természet logikusnak tűnő törvényei között egyszer csak valamilyen porszem került a gépezetbe, és sorozatos génhibák folytán egy olyan élőlény került ki győztesen az evolúció versenyéből, amelynek túlszaporodott (és máig folyamatosan növekvő számú) egyedei természetes ellenség hiányában kontrollálhatatlanul csócsálhatják a Földanya általuk kifogyhatatlannak hitt forrásait, felborítva ezáltal azt az egyensúlyt, ami milliárd éveken keresztül lehetővé tette az univerzum legnagyobb csodája, az Élet kialakulását és fejlődését. Hogy hogyan sikerült Gaiának, ennek a nagyszerű zseninek ilyen csúnya vakvágányra kerülni, sajnos nem tudjuk. Mint ahogy azt sem tudjuk, miért fejlődött ki ennek a parazita fajnak a tudata olya módon, hogy a hosszútávú összefüggések felismerésének teljes hiányában képtelen belátni, hogy amit csinál, az a saját végzetét eredményezi, méghozzá ilyen tempó mellett nagyon-nagyon hamar.
Egyedül azt tudjuk páran – és sajnos (még) nem elegen –, hogy ugyan szintén ebbe a rendszertani csoportba tarozunk, mégis mi a körülményekhez képest megpróbálunk tenni valamit, amivel késleltethetjük, vagy – de ez tényleg álom –, megállíthatjuk az elkerülhetetlennek tűnő véget. Nem egyszerű, mert borzasztó nagy az „ellenszél”, de megpróbáljuk. Aztán lehet, hogy ez az új felvilágosodás is egyfajta génhiba, ami végül az evolúció egy következő lépcsőfokára emeli ezt a gátlástalanul pusztító szörnyeteget? Érdekes fejlemény lenne, ha évezredek múlva az emberi faj úgy emlékezne vissza az elmúlt néhányszáz évre, mint barbár intermezzo-ra, amit épp idejében sikerült megfékezni.
A gaián táplálkozás célja, hogy követője az étkezései során a természeti rendszerekre (amelyek tulajdonképpen őt magát is éltetik) a lehető legkevesebb hatást gyakorolja. Magyarán a lehető legkevesebb természeti erőforrás kiaknázása álljon az elfogyaszott élelmiszer előállítása mögött.
Ez egy nagyon komplex dolog. A legtöbb étrend vagy gasztro irányzat objektív módon meghatározza, hogy mit lehet fogyasztani (és mikor, mennyit, esetleg hogyan). Egy paleo diétában le van írva, hogy milyen alapanyagokat lehet felhasználni, több egészségügyi indíttatású étrend megszabja, hogy milyen élelmiszereket vagy összetevőket kerüljünk (glutén, laktóz).
A gaián étrend nem olyan objektív dolog, amire „át lehet állni”, ugyanis nem (vagy legalábbis nagyon-nagyon nehezen) elérhető a tökéletes ’gaián’ állapot. Pusztán törekedni tudunk arra, hogy amit megeszünk, az ne okozzon kárt az ökoszisztémának, hogy minél közelebb maradjunk az egyensúlyi állapothoz, bármennyien is élünk ezen a bolygón. A gaián táplálkozás tehát egy irány, aminek nincs fokmérője. Különbség van egy étteremben elfogyasztott hagymás lepény, és egy saját tulajdonú permakultúrás farmról származó hagymából és tojásból készült hagymás lepény között, de számos további szempontok is mérlegelendők egy étel megítélésénél is, ami rendkívül összetetté teszi az irányzat kritérium rendszerét.
Ugyanakkor máshogy nem lehet. Az objektív étrend irányzatok nem alkalmasak arra, hogy kiválasszunk egyet, amelyik a környezet védelmére maradéktalanul alkalmas lenne. Az irányzatok többsége amúgy sem ebből a motivációból fakad, hanem többnyire egészségügyi célúak. A veganizmus még esetleg olyan, amit követőinek egy része környezetvédelmi megfontolásból tart (aki épp nem állatvédelemből vagy saját egészségének megóvása céljából teszi), de itt is vannak azért hiányosságok. Az alap koncepció jogos, miszerint az ipari hús és tejtermelés iszonyatos mennyiségű erőforrást igényel, főként vízet. A vegán étrend ezért úgy van sokszor feltűntetve, mint az egyetlen megoldás a túlnépesedés okozta élelemhiány és a Föld erőforrásainak kizsigerelése ellen. Ezt nem lehet cáfolni, hiszen ha most azonnal a Föld minden lakója áttérne vegán étrendre (semmi állati eredetű, se hús, sem tojás, sem tejtermék), akkor 2-3x annyi embernek is jutna élelem, jó ideig nem kellene éhezni (elvileg… az elosztási rendszer hibáit nem figyelembe véve).
Csakhogy a vegán étrend annyit ír elő, hogy ne egyél állati eredetűt. Ilyenkor kerülnek a vegán fogyasztó látókörébe ilyen dolgok:
- Szójatej – tisztelet a kivételnek, a többsége súlyosan környezetszennyező monokultúrás termesztésből származik (vegyszerezés, ökológiai sivatag, erdőírtás, de még lehetne sorolni)
- Gabonafélék – szintén
- Gyümölcsök – egy részük megfelelő forrásból származik, de pl. az avokádó jó eséllyel szintén egy pár éve még virágzó esőerdei ökoszisztéma helyén kialakított ’sivatag’ gyermeke.
És még lehetne sorolni. A lényeg, hogy a fogyasztók többsége nem tudja, honnan ered az alapanyag, és valószínűleg egy jó részüket nem is érdekli. Hiszen ők vegánok, és ezzel a ténnyel a környezetvédelem ki van pipálva.
Igyekszem majd ezen a weboldalon egy helyen összegezni az összes olyan szempontot, ami az élelmiszerek környezeti, természeti hatásaival kapcsolatos, és ha nekem is sikerül valamit elérnem a saját kis életemben, azt gyakorlati tanácsként tovább adom.
Ugyanakkor én csak egy kezdő vagyok, így nagy tisztelettel és köszönettel fogadok minden észrevételt, tanácsot, társszerzői felajánlást az alábbi elérhetőségemen:
gaianfood@outlook.com
És a végére még egy kép, amivel először Richard Dawkins egyik könyvében (azt hiszem A legnagyobb mutatványban) találkoztam. Ez az egyik kedvencem, mert olyan jól szimbolizálja mindazt, ami az életfilozófiámat, a környezetemhez való hozzáállásomat adja. Ez egy diagramm a Föld élőlényeinek rendszerezéséről, faj szintig, és úgy ilyen baromi nagy, hogy még nincs is rajta a bolygón élő összes élőlény, csak egy részük (tessék nyuodtan rákattintani a képre, ahol részleteiben is meg lehet nézni - a legrészletesebb, legjobb felbontású változat itt érhető el). A Homo Sapiens be van jelölve egy "You are here" felirattal, ami számomra azt jelenti: itt vagy te, itt a helyed. És tudd, hogy hol itt a helyed!
